agonia ![]()
■ Rozsdás szárnyakkal Lépj kapcsolatba velün |
Tagok kommentárja
Megjelenitése: 1742
- - -
- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - 2008-12-27 | [Ezt a szöveget a következ. nyelven kell olvasni espanol] |
Mi ánimo ya frisaba los 40
en mi pecho lucía como orquídea parásita la tristeza y de repente saltó de la Nada una veinteañera ella con su risa alocada hizo huir al dolor me enseña a sonreír y a soñar de nuevo nunca pensé que estaba escribiendo para ella pálido esperaba un desenlace estentóreo algún estrépito que deja lágrimas pero sus manitas acariciaron a mi esperanza y le dieron el último adiós a la tristeza.
|
||||||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|||
| Az irodalom, kultúra és vers háza. Írj és élvezd a cikkeket, esszéket, prózát, klasszihus verseket és versenyeket | |||||||||
Az oldalakon megjelent bármely anyag közlése engedélyünk nélkül, tilos.
Copyright 1999-2003. Agonia.Ne
E-mail | Publikálási és bizalmassági politik